Hirschler József vendéglős (Csepreg, 1884 – Auschwitz-Birkenau, Lengyelország, 1944) Csepregen, a Széchenyi tér 304. számú épületben kóser vendéglőt üzemeltetett, melyet még édesapja, Hirschler Salamon (Alsószeleste, 1848 – Csepreg, 1929) alapított. A vendéglőt a heti és éves vásárok idején főként ortodox kereskedők látogatták. A rituális előírásoknak megfelelően a vendéglőben külön helyiségben üzemelt a tejes és külön a húsos konyha. A tejes edények, kéztörlők kék színűek, míg a húsos edények és a hozzájuk tartozó konyharuhák piros színűek voltak.
A mosás három teknőben történt: az elsőben a tejes, a másodikban a húsos, a harmadikban pedig a parve ruhákat mosták. (A parve ételek közé tartoznak a gyümölcsök, zöldségek, a halak, a tésztafélék, a tojás és a gomba.)
A településen a rituális vágásokat az 1944-es deportálásokig Moskovits Izidor anyakönyvvezető rabbi végezte. Hirschler Józsefet, feleségét, Fehérvári Saroltát (sz. Szombathely, 1888), valamint két lányukat, Borbálát (sz. Csepreg, 1922) és Juditot (sz. Csepreg, 1929) 1944-ben Auschwitz-Birkenauba (Lengyelország) deportálták, ahonnét csak Borbála tért vissza.